Blog - A kézdivásárhelyi fiatalok több mint fele Székelyföldön maradna

Lezárult a Kézdivásárhelyi Ifjúsági Szervezet (KVISZ) ifjúsági konzultációja, amely során több mint hatszáz Kézdivásárhelyen, Kézdiszéken élő, vagy a térséghez szorosan kötődő fiatalt kérdeztek az életterükről, családalapítási terveikről, szabadidős- és információszerzési szokásaikról, közélethez való viszonyukról, oktatásukról, az esetleges elvándorlással és a munkavállalással kapcsolatos terveikről. A Kézdin FiatalON kutatásból kiderül, hogy 72 százaléka a fiataloknak az országban képzeli el a jövőjét, és 58 százaléka Székelyföldet választja, 67 százalékuk azért nem menne más országba, mert ragaszkodik a családjához. A kutatás célja, hogy átfogó képet kapjanak a kézdivásárhelyi fiatalokról és a válaszok alapján elkészíthessék Kézdivásárhely Ifjúsági Stratégiáját, amely szerves részét képezi a Városfejlesztési Stratégiának. A kutatás átfogó eredményeit várhatóan január végén mutatják be majd a kezdeményezők. 

Kézdivásárhely - Az udvarterek városa

„A semmiből teremtett mindent Háromszék Párizsa” – írja Orbán Balázs az évszáza­dok óta székely városként működő településről, amely Luxemburgi Zsigmond király idejében, 1427-ben kapta meg vásári jogát. A város mai neve János Zsigmond erdélyi fejedelemnek a székely felkelés után, 1562-ben kelt levelében fordul elő hivatalosan. A középkorban jelentős céhes ipara volt. Az 1848-49-es szabadságharcban itt öntötték Gábor Áron híres ágyúit. Az ágyúöntő szobra 1971 óta a főtéren áll. Különlegessége, hogy a főteret, az egykori piacteret övező házak kapui mind egy-egy utcának a végei. Korábbi források ugyan 73 udvarteret említenek, ma 72 udvartér található a városban, egyet közülük fallal választottak le. Kézdivásárhelyt nevezik a céhek, a vargák városának is: a középkorban a Székelyföld egyik legjelentősebb kézműves központja volt, ahol számos céhszervezet alakult. A bőrfeldolgozással kapcsolatos mesterségek fejlődtek ki viszonylag legkorábban, így ezek képviselői szervezték meg az első céheket. Ugyancsak 1649-ben alakult a fazekasok céhe is. Kézdivásárhelynek 1910-ben 5892 lakosa volt, túlnyomórészt magyarok. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Kézdi járásához tartozott.

Kézdivásárhely (románul Târgu Secuiesc) ma municípiumi rangú város a romániai Kovászna megyében. Magyar város, mely őrzi székelységét, 20 ezer lakosának 91 százaléka magyar.

Kézdivásárhelyi románok

Román-magyar kapcsolatok, -testvérvárosok.

Virtuális látogatás a Trianon Múzeumban

A Trianon Múzeum a Kárpát-medence egyetlen olyan intézménye, mely az első világháborút követő békeszerződéssel és napjainkra is kiható következményeivel foglalkozik, és intézményes keretek között mutatja be a trianoni országvesztés gazdag és megrázó tárgyi, szellemi hagyatékát. Ezekből mutatunk be száz múzeumi tárgyat.

Trianon 100 – A centenáriumi év eseményei a Kárpát-medencében

Attól kezdve, hogy a Magyar Országgyűlés a Nemzeti összetartozás évének nyilvánította a trianoni békediktátum 100. évfordulójának évét, számtalan centenáriumi rendezvény emlékezett meg a trianoni országvesztés tragédiájáról. Összefoglaljuk a Kárpát-medencei centenáriumi rendezvényekről szóló híradásokat.

Kárpát-medencei magyar műemlékek, emlékművek sorsa

A trianoni békediktátum következményeként a magyar nemzeti kulturális örökség részét képező jelentős műemlékek, emlékművek rekedtek az utódállamokhoz csatolt területeken, gyakran tragikus sorsra jutva, vagy a megmentésükért folytatott, máig tartó küzdelemre ítélve. Rovatunk a Kárpát-medencei műemlékek sorsát mutatja be.

A külhoni magyar könyvkiadók múltja és jelene

Bár a trianoni békediktátum után nagy hagyományokkal rendelkező, felbecsülhetetlen szellemi értékeket képviselő könyvkiadók kényszerültek az utódállamok fennhatósága alá, de a mostoha körülmények ellenére is jelentős értékekkel gazdagították és gazdagítják ma is az egyetemes magyar kultúrát. Rovatunk a legjelentősebb külhoni magyar könyvkiadók múltját és jelenét mutatja be.

A külhoni magyar történelmi borvidékek, borászatok értéktára

A történelmi magyar borültetvények jó részét elszakította a trianoni békediktátum, ezért a centenáriumi év egyik fontos feladatát teljesítettük, amikor felmértük a magyar történelmi borvidékek helyzetét, rovatunkban a külhoni magyar borvidékeket, borászatokat és boraikat mutatjuk be.

Programajánló

  • Ezek is mi vagyunk - Kiállítás nyílt a fotópályázatra beérkezett pályamunkákból
  • Az elmúlt napokban Ezek is mi vagyunk! címmel sikeresen lezárult a Zöld Nap Egyesület által meghirdetett tizenkettedik fotópályázat, melynek célja volt a fotósok művein keresztül felhívni a nagyközönség figyelmét az ember és a természet kapcsolatára, szépségére és annak hibáira. Ebbe beletartoztak a pozitív példák mellett az olyan alkotások is, ami sokkolók, figyelemfelkeltők és elgondolkodtatók. A meghirdetett fotópályázatra az elmúlt öt hónap során száztizenkilenc versenyző 317 izgalmas és gyakorta újszerű pályaműve érkezett be a Kárpát-medence különböző térségeiből. A három tagú zsűri (Bede Gábor, Nagy Lajos és Kelemen Gábor) által értékelt legjobb fotókból nyílt kiállítás december 18-án a Vigadó Művelődési Ház Dísztermében.