Nevezetességek, látnivalók

A szecessziós, kétemeletes épület 1907-ben eredetileg takarékpénztárnak adott otthont. Az épület rendeltetése az évek során változott. 1945-től a kommunista párt székhelye volt. 1989 decemberéig az épület a Néptanácsnak adott otthont. Jelenleg a helyi önkormányzat székhelye.

A barokk stílusú katolikus templomot 1701-ben kezdték építeni, több mint hét évtizeden keresztül épült. 1796-ban szentelték fel a Szentháromság tiszteletére. Azóta számos földrengés, tűzvész rongálta az épületet, amelyet 1996-ban teljesen egészében renováltak. A sekrestye alatti kriptában Nagy Mózes ferences szerzetes, iskolaalapító földi maradványai találhatók.

A történelmi város jellegét a református templom masszív épülete határozza meg, amely Erdély egyik legnagyobb temploma (1.000 férőhellyel). A késő reneszánsz, barokk és klasszicista jegyeket őrző főtéri református templom, 1770 és 1783 között épült a középkori templom helyén. A templomot erődítményekkel látták el. 1834-ben, a nagy tűzvészben leégett a templomtorony és a tetőszerkezet, amelyet négy év alatt építettek újra, míg a nyugati bejáratnál lévő tornyot 1846-ban készítették. A templom ma is látható orgonáját a híres orgonakészítő, a Kézdivásárhelyen letelepedett Kolonics István építette 1861-ben.

Márton Áron püspökről a polgármesteri hivatal jobb oldalán található teret nevezték el, amelyet 2004 óta egészalakos szobra is díszít. A szobrot Vetró B. András, kézdivásárhelyi szobrászművész tervezte, és Marosvásárhelyen, Balogh József öntödéjében készült.

A város egyik fontos műemléke a Vasút utca sarkán lévő egykori Székely Katonanevelde. A neoklasszicista stílusú épület még mai értelemben is impozánsnak mondható. A két hatalmas timpanon, amely a homlokzat középső felét zárja közre, a Katonanevelde ismertetőjegyévé vált. Az építkezés megkezdését 1811-ben indítványozta Báró Purczell János, a második gyalogezred ezredese. Az épületet nagy ünnepséggel nyitották meg 1823-ban. Az intézetet 115 kadétre rendezték be, testnevelő teremmel és uszodával.