Kutyák és macskák veszettség elleni oltása, féregtelenítése, mikrocsipezése

Értesítés!

Felhívjuk a kézdivásárhelyi, nyújtódi, szászfalusi, sárfalvi kutya és macska tulajdonosok figyelmet, hogy 2017 november és 2018 február időszakban a kutyák és macskák veszettség elleni oltása, féregtelenítése illetve esetenként a kutyák mikrocsipezése zajlik.
Az oltás a törvény értelmében kötelező, ennek megtagadása a tulajdonosok pénzbírságolását vonja maga után. A visszautasítókat kötelességünk a hatóságoknak jelenteni.
Felkérjük azon tulajdonosokat akik hétköznaponként, munkaidőben nem tartózkodnak otthon, telefonon egyeztessenek időpontot az oltások elvégzése érdekében.

Telefon: 0742183254
Dr. Tubák Alpár
körzeti állatorvos
Forrás: Kézdi.Infó

Kézdivásárhely története

Már a rómaiak idején a Praetoria Augusta nevű település volt itt. A város keleti teraszain bronzkori, 3. századi telep, valamint 7. századi település nyomai kerültek elő. A római kortól folyamatosan vásáros hely volt, melyet az Ojtozi-szoros felőli betörések időnként pusztítottak. A középkorban újra vásáros hely lett, majd 1427-ben Zsigmond király Torjavására néven királyi várossá tette. 1567-ben már jelentős város Kézdivásárhely néven. Az 1834. évi nagy tűzvészben 558 házából 421 leégett. Az 1848-49-es szabadságharcban a székelyek védelmi központja, itt öntötte ágyúit Gábor Áron, szobra 1971 óta a főtéren áll.
1910-ben 5892 lakosa volt, túlnyomórészt magyarok. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Kézdi járásához tartozott.

Jégkorong Kézdivásárhelyen

A jégkorong meghonosítása Kézdivásárhelyen Györfi Gyula jogász nevéhez kapcsolódik. Ő alapította meg a város első csapatát, és abban az időben indították be a Molnár Józsiás-parkban a jégpályát. Az első korszak az 1953–54-es évektől 1976-ig tartott. Az 1971/72-es tanévben az akkor alakult kantai sportiskola keretében két csoporttal jégkorongszakosztály is indult néhai Lengyel Töhötöm testnevelő tanár vezetésével. A második korszak 1977-től 1991-ig számítható, amikor a csapat menedzselését a szigetelőgyár vállalta fel. Azután hosszabb kényszerszünet következett, amit a támogatás hiánya okozott. A 2002-ben újraalakult jégkorongcsapat 2004-ben a KSE zászlaja alá igazolt. Ekkor kezdődött a harmadik korszak. Az év februárjában a jégkorong- szakosztály akkori vezetősége kapcsolatba lépett a kézdivásárhelyi születésű, jelenleg az Amerikai Egyesült Államokban élő Mátyás Attilával, aki felkarolta a jégkorong támogatását és egy jégpálya felépítését. Mátyás Attila a nagy értékű hokifelszerelés mellett palánkrendszert, közönségvédő plexidet, csövezetet, jégborotvát és hűtőgépet adományozott szülővárosának. Így épült fel a szabadtéri jégpálya, mely pár esztendeig évente hat hónapon át szolgálta a jégkorongedzéseket és a korcsolyázást.

Műkorcsolya-varázs Kézdin

Soha nem látott élményben volt részük a kézdivásárhelyieknek a hétvégén, szombaton és vasárnap ugyanis a nemrég elkészült műjégpályán hozták tető alá a műkorcsolyázók Román-kupáját. A kupaviadal minden korosztálynak szólt, az apró reménységektől a felnőttekig összesen 13 klub 61 versenyzője siklott a jégen ez alkalommal, látványos ugrásokat, forgásokat és lépéssorokat bemutatva, a közönség nagy örömére. A KSE korcsolyaszakosztálya még nem szállt versenybe, de bemutatkozott a szakmának.

 A műkorcsolya Román-kupát 7. alkalommal szervezte meg a Román Korcsolya-szövetség, amelynek vezetőjét, Adrian Ciobanut lenyűgözték a kézdivásárhelyi körülmények.

 – Szeretnék gratulálni ehhez a csodálatos létesítményhez, amely nemcsak funkcionalitásában, hanem szépségében is kiemelkedik a romániai műjégpályák közül, és higgyék el nekem, mivel én sokfelé megfordultam, és nagyon sok műjégpályát láttam már. A műkorcsolya-csapathoz is gratulálok, annál is inkább, mivel ez egy költséges sportág, egy bizonyos szintig a szülőkre és a klubokra hárulnak ezek a költségek, a szövetség csak a legjobbakat tudja támogatni, akik Európa- vagy világbajnokságokra jutnak el – fejtette ki az elnök.
Forrás: kezdi.ro