Csendőr Emlékkiállítás az Ópusztaszeri Történeti Emlékparkban

A 2016-ban megnyitott csendőr emlékkiállítás a tömörkényi községháza egyik szobájában látható (korábban itt egy postatörténeti kiállítás volt) és az 1945-ben megszüntetett rendvédelmi testületnek, a Magyar Királyi Csendőrségnek állít emléket.

A kiállítás felvillantja a csendőrség mindennapjait. A szoba egyik felében egy legénységi szállás néhány bútordarabja látható, a falon korabeli fotókkal. A másik oldalon egy képzeletbeli őrsiroda bútorai, az íróasztal üveglapja alatt pedig korabeli dokumentumok másolatai tekinthetőek meg. Kézbe lehet venni (és olvasgatni) a Csendőrségi Lapok egy-egy példányát, és a Csendőrségi Szolgálati Utasítás (Szut) egy példányát. A baloldali falon szintén található húsz fotó, amelyek a csendőrök mindennapjait mutatják be.

A Magyar Királyi Csendőrséget az 1881. II. és III. törvénycikkel hozta létre az országgyűlés, Ferenc József pedig ezt 1881. február 14-én szentesítette. (Ezért lett utóbb ez az időpont a Csendőrség Napja.) Ezt a típusú rendvédelmi testületet franciaországi mintára hozták létre a 19. században, számos európai államban. A feladata a vidéki közrend fenntartása volt, elsősorban a bűn megelőzése. Sajátossága az, hogy míg a városokban lévő rendőrség a belügyi tárca fennhatósága alatt működött, addig a csendőrség 1920 előtt egyszerre tartozott a honvédelmi- és a belügyminisztériumhoz.

Az ún. tanácsköztársaság alatt megszüntetett testületet 1920-ban szervezték újjá, ekkor hét csendőrkerületet alakítottak ki, de az 1938-41 közötti területgyarapodások miatt utóbb még hármat szerveztek. A kerületekhez 2-4 szárnyparancsnokság tartozott, a szárnyak szakaszokra, azok pedig őrsökre tagozódtak. A szárny- és szakaszparancsnokságok nagyobb városokban, az őrsök a járási szolgabíróságok székhelyein működtek, és 5-7 fős állományúak voltak. Egy csendőrre legfeljebb 60 km² juthatott, azonban ez a párban járőrözés miatt a járőrnek 120 km²-t jelentett.

A csendőrség legénységi, altiszti állományának döntő többsége szegény sorsú parasztcsaládok fia volt. Az alapvető feladatukon, a járőrözésen kívül rendszeresen tanultak, tovább képezték magukat. Az őrsök az élelmezés tekintetében gyakorlatilag önellátóak voltak, saját szükségletükre megtermelték a zöldséget, tartottak állatokat is.

A csendőrség létszáma az első világháború kitörése előtt mintegy 12.000-es volt. Az 1920-as évek végén nem érte el a 9.000-et sem, de a fokozatos létszámbővítés, illetve a területgyarapodások miatt 1941-ben már mintegy 22.000 fő volt a testület létszáma.

A Magyar Királyi Csendőrséget létrehozása után 65 évvel az Ideiglenes Nemzeti Kormány egy rendeletével megszüntette. A kollektív büntetéssel sújtott testület tagjaira évtizedekig tartó üldöztetés várt.

Érdekes adományhoz jutott az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark. Fábián László néprajzkutató, a Csengeri Helytörténeti Múzeum vezetője (akinek fölmenői között több csendőr van) érdekes, korabeli fotókat ajándékozott az Emlékparknak. Ezek csendőrportrék, illetve csoportképek. A legérdekesebbek azok a képek, melyeken álruhás csendőrnyomozók láthatók.

Amennyiben többet szeretne megtudni az Emlékparkról, kérem látogassa meg a honlapunkat!  www.opusztaszer.hu.

(X)

Felújítják a Szentkereszty Stefánia tiszteletére épített kápolnát

Amint az egyesület honlapján szerepel, Szentkereszty Stephanie bárónő 1842 február 5-én született Kolozsváron. Alig 11 éves korában került Budapestre, az ott töltött öt év alatt nyelveket, festészetet tanult, amit később művészi szinten művelt, majd Zágonba, a szülői házhoz tért vissza. Mindössze 29 éves, mikor közéleti munkálkodáshoz kezd, amelyben személyes tulajdonságai, megnyerő modora, műveltsége és elméje hamar vezéregyéniséggé avatja. Az 1870-es évek elején kezdte el jótékonykodó tevékenységét, így nyerte el az „ alapítványi hölgy ” jelzőt. 1872 okt. 9-én megnyitotta kapuit az „árvaház”, amely 1874-ben felvette az Erzsébet nevet. Az árvaház működésének célja: „Háromszék vármegye apa és anya nélkül való árvaleányait felnevelni, munkára szoktatni. Szentkereszty Stephanie bárónő 1872-ben alapította meg az Erzsébet Árvaleány Nevelőintézetet Fenntartó Egyesületet, „azon célból, hogy abban a háromszékmegyei illetőségű, szülők- és vagyon nélküli leány- gyermekekről keresztényi szeretettel gondoskodjon, azokat élelemmel, lakással, ruházattal lássa el, s emellett a szükséges nevelésben és tanításban részesítse, hogy belőlük értelmes, jó erkölcsű nők, a társadalomnak munkás és hasznos tagjai váljanak.

 

Fotó: https://www.facebook.com/szentkereszty.stephanie.3

Saját online áruházat nyitott a Kárpátia Borház

A külhoni magyar borvidékek legkiválóbb borait felvonultató karpatiaborhaz.hu webáruház lehetőséget teremt arra, hogy a leendő vásárlók otthonuk kényelméből is válogathassanak a Kárpátia Borház egyedülálló felvidéki, őrvidéki, kárpátaljai, partiumi, erdélyi és délvidéki borkínálatából; hogy böngészhessenek az aktuális ajánlatok között; vagy éppen megismerjék, és újra „visszaszeressék” a Kárpát-medence történelmi borvidékeit és mai, elhivatott magyar borászainak remekeit.

A számítógépről, laptopról, táblagépről és telefonról egyaránt könnyen elérhető karpatiaborhaz.hu webáruházat úgy építették fel, hogy a vásárló minél könnyebben tájékozódhasson az adott kínálatról.

Az áruházban borrégiók, borfajták szerint is lehet keresni, ugyanakkor exkluzív, díszdobozos válogatások segítik azokat, akik e különleges borokkal megajándékozni szeretnének valakit. 

Az érdeklődők minden egyes terméknél megtalálják annak részletes adatait, érdekes háttérinformációkat tudhatnak meg az adott bort előállító pincészetről, sőt, értékelhetik is a terméket.

Azoknak, akik még ennél is könnyebben szeretnének választani, egy gyorsan áttekinthető, „lapozható” borkatalógus is rendelkezésére áll, az itt kiválasztott bor nevét az oldal keresőjébe beírva juthatunk el egyenesen a kiválasztott termékig.

Akár regisztrált vásárlóként, akár vendégként érkezünk a pénztárhoz, a vásárlás menete egyszerű és biztonságos.

\"\"

A Kárpátia Borház

A Kárpátia Borház a Kárpát-medencei - felvidéki, őrvidéki, kárpátaljai, partiumi, erdélyi és délvidéki - külhoni magyar borvidékek piacra segítését, értékesítését és színvonalas arculati megjelenését segítő nemzetpolitikai vállalkozás. A külhoni magyar történelmi borvidékek bemutatása mellett felvállalja, hogy nagykereskedésében, kiskereskedelmi hálózatában és webáruházában új piacokat teremt a külhoni magyar borászatok számára a Kárpát-medencében és egész Közép-Európában.

Hisszük, hogy a magyar bor határtalanul segítheti nemzetünket és képes sok tekintetben újraegyesíteni a Kárpát-medence energiáit. A bornak mindig is fontos szakrális szerepe volt a magyarok életében, megkérdőjelezhetetlen helyet töltött be a mindennapok egyéni és közösségi kapcsolatainak alakításában és megélésében. Valljuk, hogy a Kárpát-medence magyar borainak pótolhatalan nemzetösszetartó ereje van. Az elmúlt évek során a magyar bornak ezt az egyedülálló szerepét ismerte fel a Kárpát-medence Intézet, amely biztos hátteret nyújt a Kárpátia Borház program és vállalkozás elindításához. Programunk része a Kárpátia Borház Nagykereskedés, amely befogadója, bemutatója és segítője valamennyi külhoni magyar borász legjobb borainak, valamint külön figyelmet szentel a Belső-Magyarországi egyedi borkínálatnak is, a régi magyar szőlőfajtáktól a kéknyelű borok legteljesebb választékáig.

Vállalkozásunk fontos célkitűzése, hogy a bornagykereskedés mellett - a Kárpát-medence legfontosabb városaiban - Kárpátia Borház néven bortékákat hozzunk létre, amelyek Szegedtől Kolozsvárig színvonalas feltételeket biztosíthatnak különleges borkóstolóknak, kulturális, turisztikai programoknak és az egyedülálló magyar borvilág újjáépítésének.

Megújul az egykori katonanevelde és a Turóczi Mózes-iskola

A közeljövőben indul a kaszárnya és a Turóczi Mózes-iskola felújítása, mindkét munkálatra megkötötték a kivitelezési szerződést. A két pályázat részét képezi annak a tízes listának, amelyet a Regionális Operatív Program (POR) keretében nyert meg a kézdivásárhelyi önkormányzat.

Bokor Tibor, Kézdivásárhely polgármestere a múlt héten írta alá a kivitelezési szerződést a Turóczi Mózes Általános Iskola teljes körű felújítására. Az iskola energetikai hatékonyságát célzó pályázat során nem csak az épület külső része újul meg, hanem hőszigetelik, alternatív energiaforrást kibocsátó fotovoltaikus elemeket szerelnek fel, modernizálják a szellőztető rendszerét, ezáltal normalizálva a fűtésrendszert is, valamint energiatakarékosra cserélik a világítótesteket. A munkálat összértéke több mint 2,5 millió lej, a kivitelezés határideje 2021. augusztus 31.

Az Új utcában található iskola 1974. szeptember 15-én kezdte meg a működését. Az intézmény a Turóczi Mózes nevet 1993 májusa óta viseli, előtte 3-as számú általános iskola néven ismerte a város lakossága. Az iskolában jelenleg magyar és román tagozat is működik.

A másik jelentős beruházás a kaszárnya, vagy ahogy sokan ismerik, a volt katonanevelde felújítása, erre is megszületett a tervezési és kivitelezési szerződés, amelyet 2021. január 11-én írt alá Bokor Tibor polgármester. A tervek elkészítésére hat hónap áll a kivitelező rendelkezésére, ezután kezdődik a konkrét kivitelezés. Bokor Tibor elmondta: már nem csak bízik a felújítás gyors lefolyásában, hanem biztosra veszi, hogy a szerződésben foglaltak mind teljesülnek. „Egy olyan cég nyerte meg a pályázatot, amelyben maximálisan megbízok, amely hatékony és minőségi munkát végez. Ők dolgoznak a minorita rendház felújításán is, meg lehet nézni, milyen szépen alakul” – tette hozzá az elöljáró. A kaszárnya felújítására szánt összeg közel 17 millió lej, kivitelezési határideje 2023. november 30.

A katonanevelde építése 1818. május 1-jén kezdődött Doborházi mérnök tervei alapján. Az építkezés négy évet tartott, 1822 szeptemberében elkészült a székely katonanevelde klasszicista stílusban. Az 1848-as szabadságharc ideje alatt számos itt nevelkedett katona harcolt az osztrák önkényuralmi rendszer legyőzése érdekében. A világosi fegyverletétel után a katonanevelde megszűnt.

Fotó: A katonanevelde látványterve

A kézdivásárhelyi fiatalok több mint fele Székelyföldön maradna

Lezárult a Kézdivásárhelyi Ifjúsági Szervezet ifjúsági konzultációja, amelynek a főszereplői a kézdivásárhelyi és a kézdivásárhelyi élettérrel rendelkező fiatalok, akik a város, Felső-Háromszék és Székelyföld jövője szempontjából a megújuló erőforrást jelentik. 

„A konzultáció eredményei hozzásegítenek, hogy jobban belelássunk a fiatalok gondolataiba, helyzetébe, vízióiba és mindennapjaiba. Több mint 600 fiatal segítségével átfogó képet kapunk életterükről, családalapítási terveikről, szabadidős -, és információszerzési szokásaikról, közélethez való viszonyukról, oktatásukról, valamit a jövőjüket érintő kérdésekről, mint az elvándorlás és a munkavállalás. Hosszú idő után alaposabb, pontosabb képet kaphatunk ezen fiatalokról, akik szorosan kötődnek Kézdivásárhelyhez” – emelte ki Szöllősi Tamás, a KVISZ elnöke.

A kutatás hat nagyobb fejezetet foglal magába. Vizsgálták a fiatalok életeseményeit, szabadidős tevékenységeiket, információszerzési szokásaikat, közösségi léthez való viszonyulásukat, illetve az oktatásról, jövőről és munkáról való elképzeléseiket.

A kutatásban résztvevők több mint fele (55%) Kézdivásárhelyen él, nagy többsége Kézdiszéken, ám máshol élők is idejük nagyobb részét Kézdivásárhelyen töltik (oktatás, munka, szórakozás stb. céljából). Kiemelten fontosnak tekintik a házasság intézményét és a gyerekvállalást, 92 százalékuk pozitívan nyilatkozott a gyerekvállalásról, esetekben vagy már van gyereke, vagy szeretne gyereket.

Szabadidőjükben legtöbbet barátaikkal vannak, sporttevékenységet folytatnak, vagy olvasnak. A helyi fesztiválokat (Őszi Sokadalom, Tusványos, Sic Feszt, Vibe Fesztivál) részesítik előnyben, emellett a legnagyobb hazai és magyaroroszági fesztiválokra járnak el. Az Instagram és a Facebook a legnépszerűbb közösségi média felület számukra.

A szervezeti létet tekintve, a fiatalok 85%- a kapcsolódott már valamilyen szervezet tevékenységéhez. Legnagyobb részük beszél valamilyen idegen nyelvet, ami más, mint a román. A megkérdezett fiatalok háromnegyede elégedett a tanulási lehetőségeivel, és 82%-uk szeretne továbbtanulni, tanfolyamot végezni, tanulni még valamit.

A Kézdin FiatalON kutatásból kiderül, hogy 72%-a fiataloknak az országban képzeli el a jövőjét, és 58% Székelyföldet választja, 67%-uk azért nem menne más országba, mert ragaszkodik a családjához.

A kutatás átfogó eredményeit várhatóan január végén mutatják be majd a kezdeményezők. Céljuk, hogy átfogó képet kapjanak a kézdivásárhelyi fiatalokról és a válaszok alapján elkészíthessék Kézdivásárhely Ifjúsági Stratégiáját, amely szerves részét képezi a Városfejlesztési Stratégiának.

A kézdivásárhelyi Veres István vezette magyar csapat sikere a Bocuse d'Oron

Ismét bejutott a világ legjobbjai közé a Bocuse d\'Or nemzetközi szakácsverseny idei, Tallinnban megrendezett kontinensdöntőjének kilencedik helyén végzett, Veres István séf vezette magyar csapat. A székelyföldi szakács, aki a Michelin-csillagos budapesti Bábel étterem séfje is volt, idén februárban megnyerte a Bocuse d’Or magyarországi döntőjét. Az észtországi európai válogatón segítőjével, Molnár Bencével, a 2016-os Bocuse-győztes Széll Tamással és Volenter Istvánnal, a csapat coach-ával vett részt.

Az Európa-bajnokságot kétszer halasztották el a koronavírus-járvány miatt és az is kérdéses volt, hogy egyáltalán megrendezik-e. Emiatt nehézkes volt a felkészülés is, ezért jó eredmény a kilencedik hely. Rendkívül erős volt a mezőny és a skandináv csapatokat idén is nagyon nehéz volt megszorítani: a gasztronómiailag hozzájuk sorolható finnekkel és észtekkel együtt a mezőny első hét helyéből hatot skandináv csapatok foglaltak el, közéjük csak a hatodik franciák tudtak beférkőzni. Veres István csapata viszont így is megelőzött olyan gasztronómiai nagyhatalmakat, mint Olaszország vagy Spanyolország.

„Óriási eredmény, hogy ott vagyunk a legjobb tízben ebben a skandinávok által uralt mezőnyben, és kijutottunk a világdöntőre” – nyilatkozta a Maszolnak péntek este Veres István, akit a gálavacsorán értünk utol. Arra a kérdésünkre, hogy karrierje szempontjából mit tart értékesebb eredménynek, a Bábel étterem Michelin-csillagát vagy a legrangosabb gasztronómiai verseny világdöntőjében való szereplést, a kézdivásárhelyi séf kijelentette: mindkét teljesítmény elérése az álma volt korábban. „Nem dicsekedni akarok, de keveseknek adatik meg, hogy a Michelin-csillag és a Bocuse d’Or világdöntője is meglegyen. Korábban azt mondtam magamnak: ha ezt a két eredményt elérem, akkor tartok valahol ebben a szakmában” – nyilatkozta Veres István. A séf egyébként puliszkát is főzött köretként a versenyen. „Én mindig a gyerekkoromból táplálkozom. Székelyföldön nőttem fel, és a puliszka volt az egyik kedvencem. Természetesen nem olyan puliszkát készítettem ma Tallinban, mint amilyet a nagyszüleink kevertek annak idején” – mondta a kézdivásárhelyi séf a maszol.ro hírportálnak.

Kézdivásárhely nagyon büszke Veres Istvánra, az önkormányzat facebook oldalán azt írták: Egy egés város büszke rád, István.

Veres Istvánnal  izgalmas interjút ITT olvashatnak még.

Fotó: A magyar csapat Tallinban, középen Veres István | Fotó: a Bocuse d\'Or Facebook-oldala

Gábor Áron egyetlen megmaradt rézágyúja is látható majd a felújított szegedi Móra-múzeumban

Megérkezett a Móra Ferenc Múzeumba Gábor Áron egyetlen megmaradt rézágyúja, amelyet más 1848-as ereklyék társaságában mutatnak be augusztus közepétől a felújított szegedi Kultúrpalotában. Gábor Áron irányítása alatt hetven ágyút készítettek és szereltek fel Kézdivásárhelyen az erdélyi honvédsereg számára a forradalom és szabadságharc idején. A legendás ágyúöntő 1849. július 2-án halt hősi halált a Kökös és Uzon falvak között vívott csatában, egy ellenséges ágyúgolyó találta el.

A Szegedre érkezett ágyút 1906-ban találták meg vízvezeték-szerelés közben Kézdivásárhelyen, a Rudolf Kórház udvarán. Egykor ott működött a löveggyár, ahol az ágyúkat is öntötték. A tárgy az egyetlen megmaradt Gábor Áron-féle ágyú, amely 1923-ban a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumba került. A hetvenes években Bukarestbe szállították, majd végül 2010-ben kapta vissza az intézmény.

A Móra múzeum kiállításán további ereklyéket is kiállítanak a sepsiszentgyörgyi múzeum gyűjteményéből: például Deák Ferenchez, Bem Józsefhez, Damjanich Jánoshoz kötődő tárgyakat is bemutatnak.

A tárlatot a múzeum újranyitásától kezdve, augusztus közepétől láthatja a nagyközönség - közölte a sajtóreferens.

Fotó: http://moramuzeum.hu/

Testvérvárosi ösztöndíjak az anyanyelv ápolásában jeleskedő kézdivásárhelyi diákoknak

Mezőkövesd és Hatvan testvérvárosaink felajánlásából immár hatodik éve, minden tanév elején 100 ezer forintos ösztöndíjban részesülhet két, az anyanyelv ápolásában jeleskedő kézdivásárhelyi diák. Idén sem lesz ez másként, az alábbi emlékdíjakra várják a pályázatokat:

Hatvany Lajos kitüntető emlékdíj

Kézdivásárhely Tanácsának Kulturális és Oktatási Bizottsága, testvértelepülésük, Hatvan város felajánlásából, pályázatot hirdet a „Hatvany Lajos kitüntető emlékdíj – a magyar nyelvért” odaítélésére, azon IX–XI. osztályos diákok számára, akik tanulmányaik alatt kiváló eredményeket értek el a magyar nyelv művelése területén.

Pályázási feltételek: egy kézdivásárhelyi oktatási intézményben folytatott tanulmányok, személyes adatok (név, cím, iskola, osztály, telefonos és egyéb elérhetőségek) összefoglaló mindazokkal az eredményekkel, tevékenységekkel, amelyekkel a pályázó az anyanyelv és irodalom területén a 2019–2020-as tanévben jeleskedett (helyi, megyei, országos, nemzetközi versenyek, rendezvények, iskolán kívüli tevékenység, önkéntes munka stb.).

Kiss Lázár-emlékdíj

Kézdivásárhely Helyi Tanácsának Kulturális és Oktatási Bizottsága, testvértelepülésünk, Mezőkövesd Város Önkormányzata felajánlásából idén is pályázatot hirdet a „Kiss Lázár-emlékdíj – a magyar nyelvért” odaítélésére. Olyan VIII. osztályt végzett diákok jelentkezését várják, akik tanulmányaik alatt kiváló eredményeket értek el a magyar nyelv művelése területén. Az esszé elbírálása mellett a nemzetközi, országos vagy megyei versenyeken elért eredményeket, illetve a részvételt, valamint minden olyan tevékenységet, amely a magyar irodalommal, nyelvvel és kultúrával kapcsolatos is figyelembe fogja venni a szakbizottság.  

Pályázási feltételek: kézdivásárhelyi oktatási intézményben folytatott tanulmányok, egyoldalas (A4) esszé az alábbi idézet alapján: „Az a tény, hogy anyanyelvem magyar, és magyarul beszélek, gondolkozom, írok, életem legnagyobb eseménye, melyhez nincs fogható.” (Kosztolányi Dezső); személyes adatok (név, cím, iskola, osztály, telefonos és egyéb elérhetőségek), valamint egy összefoglaló mindazokkal az eredményekkel, tevékenységekkel, amelyekkel a pályázó az anyanyelv és irodalom területén az elmúlt négy évben jeleskedett (helyi, megyei, országos, nemzetközi versenyek, rendezvények, iskolán kívüli tevékenység, önkéntes munka stb.).

Megjegyzés: A bíráló bizottság mindkét esetben minden konkrét tevékenységet pontozni fog! A pályázatokat a következő e-mail címre lehet beküldeni: nagyjuditbrigitta@gmail.com.

Határidő: 2020. június 5., 12 óra. Bővebb információ: Nagy J. Brigitta, 0726-233 518.

Fotó: kezdi.info