Blog - Saját online áruházat nyitott a Kárpátia Borház

A külhoni magyar borvidékek legkiválóbb borait felvonultató karpatiaborhaz.hu webáruház lehetőséget teremt arra, hogy a leendő vásárlók otthonuk kényelméből is válogathassanak a Kárpátia Borház egyedülálló felvidéki, őrvidéki, kárpátaljai, partiumi, erdélyi és délvidéki borkínálatából; hogy böngészhessenek az aktuális ajánlatok között; vagy éppen megismerjék, és újra „visszaszeressék” a Kárpát-medence történelmi borvidékeit és mai, elhivatott magyar borászainak remekeit.

Kézdivásárhely - Az udvarterek városa

„A semmiből teremtett mindent Háromszék Párizsa” – írja Orbán Balázs az évszáza­dok óta székely városként működő településről, amely Luxemburgi Zsigmond király idejében, 1427-ben kapta meg vásári jogát. A város mai neve János Zsigmond erdélyi fejedelemnek a székely felkelés után, 1562-ben kelt levelében fordul elő hivatalosan. A középkorban jelentős céhes ipara volt. Az 1848-49-es szabadságharcban itt öntötték Gábor Áron híres ágyúit. Az ágyúöntő szobra 1971 óta a főtéren áll. Különlegessége, hogy a főteret, az egykori piacteret övező házak kapui mind egy-egy utcának a végei. Korábbi források ugyan 73 udvarteret említenek, ma 72 udvartér található a városban, egyet közülük fallal választottak le. Kézdivásárhelyt nevezik a céhek, a vargák városának is: a középkorban a Székelyföld egyik legjelentősebb kézműves központja volt, ahol számos céhszervezet alakult. A bőrfeldolgozással kapcsolatos mesterségek fejlődtek ki viszonylag legkorábban, így ezek képviselői szervezték meg az első céheket. Ugyancsak 1649-ben alakult a fazekasok céhe is. Kézdivásárhelynek 1910-ben 5892 lakosa volt, túlnyomórészt magyarok. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Kézdi járásához tartozott.

Kézdivásárhely (románul Târgu Secuiesc) ma municípiumi rangú város a romániai Kovászna megyében. Magyar város, mely őrzi székelységét, 20 ezer lakosának 91 százaléka magyar.

Kézdivásárhelyi románok

Román-magyar kapcsolatok, -testvérvárosok.

Virtuális látogatás a Trianon Múzeumban

A Trianon Múzeum a Kárpát-medence egyetlen olyan intézménye, mely az első világháborút követő békeszerződéssel és napjainkra is kiható következményeivel foglalkozik, és intézményes keretek között mutatja be a trianoni országvesztés gazdag és megrázó tárgyi, szellemi hagyatékát. Ezekből mutatunk be száz múzeumi tárgyat.

Trianon 100 – A centenáriumi év eseményei a Kárpát-medencében

Attól kezdve, hogy a Magyar Országgyűlés a Nemzeti összetartozás évének nyilvánította a trianoni békediktátum 100. évfordulójának évét, számtalan centenáriumi rendezvény emlékezett meg a trianoni országvesztés tragédiájáról. Összefoglaljuk a Kárpát-medencei centenáriumi rendezvényekről szóló híradásokat.

Kárpát-medencei magyar műemlékek, emlékművek sorsa

A trianoni békediktátum következményeként a magyar nemzeti kulturális örökség részét képező jelentős műemlékek, emlékművek rekedtek az utódállamokhoz csatolt területeken, gyakran tragikus sorsra jutva, vagy a megmentésükért folytatott, máig tartó küzdelemre ítélve. Rovatunk a Kárpát-medencei műemlékek sorsát mutatja be.

A külhoni magyar könyvkiadók múltja és jelene

Bár a trianoni békediktátum után nagy hagyományokkal rendelkező, felbecsülhetetlen szellemi értékeket képviselő könyvkiadók kényszerültek az utódállamok fennhatósága alá, de a mostoha körülmények ellenére is jelentős értékekkel gazdagították és gazdagítják ma is az egyetemes magyar kultúrát. Rovatunk a legjelentősebb külhoni magyar könyvkiadók múltját és jelenét mutatja be.

A külhoni magyar történelmi borvidékek, borászatok értéktára

A történelmi magyar borültetvények jó részét elszakította a trianoni békediktátum, ezért a centenáriumi év egyik fontos feladatát teljesítettük, amikor felmértük a magyar történelmi borvidékek helyzetét, rovatunkban a külhoni magyar borvidékeket, borászatokat és boraikat mutatjuk be.

Programajánló

  • Sárosi Csaba kiállítása
  • Lélekjelenlét
  • Őszi sokadalom
  • A kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeumban nyitották meg Sárosi Csaba grafikusművész január 9-ig látogatható tárlatát.

  • Különleges kiállítással nyitotta meg a 2021–2022-es évadát a kézdivásárhelyi Vigadó Művelődési Ház az Őszi Sokadalom keretében. A Vigadó Művelődési Ház dísztermében Lélekjelenlét címmel nyílt meg Nagy Lajos fotóművész hatodik kézdivásárhelyi kiállítása, amelyen közel 50 képet csodálhattak meg az érdeklődők. A kiállítás november 4-ig tekinthetik meg.  

  • A kézdivásárhelyi Őszi Sokadalom egy év kihagyás után újraindul és szeptember 3-tól 12-ig várja a kikapcsolódni vágyó helyieket és idegenből érkezőket egyaránt. A programsorozat első mozzanata a Pro Urbe díj átadása lesz. Majd sorra jönnek az izgalmas programok, mint a pityókafesztivál, a Borudvar koncertek, a Vigadó Mozi, kiállítás-megnyitók és könyvbemutatók. A Gyermekvárostól és az Utcazenétől pezsdül majd a főtér, de ott kap helyet a vásár, az ifiudvar és finomabbnál finomabb ínyencségek is. Esténként az esemény második hétvégéjén koncertek csendülnek fel a Kaszárnya előtti téren.