Gábor Áron a magyar forradalom és szabadságharcban elévülhetetlen érdemeket szerzett a haza védelmében. Még 1848 novemberében a sepsiszentgyörgyi nemzetgyűlés azzal bízta meg, hogy szervezze meg az erdélyi lőszer- és fegyvergyártást úgy, hogy szinte semmilyen konjunktúra nem áll a rendelkezésére. A körülmények dacára, szinte néhány hónap alatt 70 ágyút sikerült öntenie, mialatt a honvédséget jelentős munícióállománnyal látta el. Életét az uzoni harcmezőn fejezte be 1849 júniusában, ahol halálos sebet kapott egy puskagolyótól.

Mai ismereteink szerint a 70 darab ágyújából csupán egy maradt fent a történelem viharjaiban. Szokatlan módon, 1906. augusztus 18-án kerül elő a kézdivásárhelyi óvárosban, amikor a Rudolf Kórház udvarán földmunkákat végeztek. A hír országosan nagy sajtóvisszhangot keltett. Rá egy hétre, augusztus 25-én, pont Kossuth Lajos névnapján, ünnepélyes keretek között kísérte el az ujjongó tömeg a kézdivásárhelyi városháza tanácskozótermébe a fegyvert.

Trianon után hivatalosan is román uralom alá került a város. A helyi lakosság joggal féltette a megszállóktól a nemes relikviát, így jobbnak látták, hogyha múzeumba helyezik Gábor Áron utolsó rézágyúját. Így esett a választás a Székely Nemzeti Múzeumra, ahova 1923-ban szállították. Sajnos itt sem maradhatott biztonságban, Sepsiszentgyörgyről 1971-ben, felsőbb utasításra számos műkinccsel egyetemben, el kellett szállítani. A műtárgyak így a későbbiekben a Román Nemzeti Történeti Múzeumhoz kerültek. A Székely Nemzeti Múzeum viszont nem nyugodott bele az ágyú elvesztésébe, így számos alkalommal, főleg a rendszerváltás után fordult kérelemmel az ágyú visszaszerzésére. A tulajdonjog rendezésére cserét ajánlott fel a Székely Nemzeti Múzeum, a Kovászna megyei tanács által működtetett kulturális intézmény a szemerjai aranyleletből származó 61 római arany­dénárt, 12, az erősdi kultúrához tartozó tárgyat és az ágyúcső mását ajánlotta fel Gábor Áron ágyújáért cserébe. Az eredeti ágyút 2010-ben sikerült visszahozni Székelyföldre, de csupán kölcsönbe, majd végül 2014-ben kapta vissza véglegesen az intézmény a kultikus tárgyat.

Képek:

1. Sepsiszentgyörgy:Gábor Áron eredeti rézágyúja a Székely Nemzeti Múzeum régiségtárában,1930k.

Forrás: https://kepeslapok.wordpress.com/2015/10/30/sepsiszentgyorgy/sepsisz-gy-regisegtarrezagyu1930/

2. Az ágyú hazatérésekor, a Székely Nemzeti Múzeumban

3. Gábor Áron rézágyúja a szegedi Móra Ferenc Múzeumban, ahol 2020 augusztusától az év végéig „vendégeskedik”. Fotó: http://moramuzeum.hu/gabor-aron-rezagyuja-mora-ferenc-muzeum/